KOMMUNIKÁCIÓ AZ ESZKÖZEINK KÖZÖTT

Útvesztő az IOT világában

Általános bevezető blogomban az "Okoseszközökök környezetünkben" már érintettem a témát. Most egy kicsit szeretném bővebben kifejteni, de maradva szlogenemnél, közérthetően.

Kommunikációra sokfajta megoldás létezik, és gondolom még születni is fog számos, csak hogy ne legyen egyszerű a kedves olvasó dolga.

WIFI

A jól megszokott és talán mindenki számára ismert forma a Wifi "Router kapu a digitális világra blogom". Tudjuk, hogy a mobil, laptop az esetek többségében ezen keresztül kapja a netet. Láttuk a blogomban van már több verziója 2.4Ghz, 5Ghz, Wifi 6, Wifi 7. Jellemzően a routeren keresztül kommunikálnak az eszközök a wifit használva. Valószínűleg vannak már egyéb, wifi képes eszközeink is otthon a fentieken kívül. Legyen az fűtés, napelem, hűtő, lámpa, sok-sok dolog otthonunkban, legyen az valójában hasznos, okos, vagy egyszerűen csak a jobb eladhatóság miatt felokosított akármi. 

A példa kedvéért - hűtőszekrény

Hűtőszekrény is egy sarkalatos eszköz, wifi képes, okosverziója is van. A funkció, ami esetleg hasznos, például jelez, hogy nyitva maradt az ajtaja, mindezt mobilunkra, mert mondjuk az ingatlan mérete miatt az alap csipogását nem halljuk, mobil meg ugye úgyis nálunk. De ha az iménti példát továbbgondoljuk, akkor már tudjuk, hogy nem csak egy üzenet, hanem bármi más interakció is létrehozható egy okosotthonban. (felkapcsol egy jelzőfény, ha az ajtó nyitva maradt). Jó lesz majd a bevásárlás és lejáratot segítő funkciója, tudja mi van benne.

Kísérleteznek vele, de beolvastatni minden élelmiszert egyesével, még macera.

Vágyálom. Fejlődnie kell a jelöléstechnikának. Látjuk a palackvisszaváltásnál mennyire őskövület technikát használunk, egyenként szkennelgetjük a palackokat, holott már adott a fejlettebb technika, aminél ömlesztve berakhatnánk. De ugye drágább a menőbb technika, és ha volt, van is rá pénz, kevesebb maradna "ellopni", hasznot termelni.

Mivel kezdetben a legelterjedtebb megoldás a wifi volt, mindenki is ezt alkalmazta. De ahogy lenni szokott, elérkeztünk a technológia határára az egyre sokasodó termékek köre miatt. Amint a blogomon is írtam, egy routerhez csatlakoztatható eszközök száma véges, a frekvencia túlterhelt (társasházakban főleg), a fogyasztása relatív magas, a hullám terjedése is akadályoztatott. Valamint ha környezettudatosok vagyunk, akkor pazarolni az energiát, olyan célra, amire van okosabb, takarékosabb megoldás, és van rá anyagi lehetőségünk, nem célravezető. 

BLUETOOTH

Gondolom, sokaknak ez is ismert. Számítástechnikai eszközeink közötti kommunikációt hivatott megoldani. Aránylag közeli eszközöket kapcsol össze, talán a legelterjedtebb felhasználási módja a hangátvitel, egészségügy, szórakoztatás. Szinte minden hangeszköz így kapcsolódik telefonunkhoz, számítógépünkhöz. Mégis miért van szükség rá, ha a wifi is tud ilyent. (összekapcsolni rádiójelekkel két eszközt)

A fő különbség a miértben rejlik, a wifi internetet biztosít sok eszköz számára, nagy adatátvitelre tervezték.

A Bluetooth: rövidtávon, eszközöket kapcsol össze, ahol nem az adatmennyiség a legfontosabb szempont.

Kevesebbet fogyaszt, de kevésbé biztonságos a BT.

Rövidebb a hatótávja – na ez azért relatív! Annyi szempont van a rádiójel terjedésére, hogy simán jobb lehet a Bluetooth, egyes esetekben, helyszíneken.

Kevesebb eszközt kezel, mint a wifis társa, aztán ez sem igaz már teljesen, a Bluetooth is fejlődik. (rengeteg eszköz tud már egymással kommunikálni)

Ja a fő szempont, a Bluetooth felhasználóbarát, de tényleg, nem kell konfigurálgatni, párosítod, megy és kész.

Fejlődik ő is mint minden a technikában.

Számokkal jelöljük, mint akármi mást, szóval most 2024ben 5.4 nél tartunk.

Egy újabb adat, amit vásárlásnál jó, ha észben tartunk, mert pl. fülhallgató 5.4 képes a telónk meg 5.0, akkor a szabvány újdonságai nem fognak működni! (a kapcsolat létrejön, visszafelé kompatibilis szerencsére)

Csökkentett interferencia, nagyobb hatótáv, kevesebb fogyasztás, egyre több eszköz kezelése, fejlődő biztonság. Konklúzió a két technológia között, hogy a felhasználás módja az igazi különbség.

ZIGBEE

Aki kicsit már tájékozódott az iot világában, annak ismerős, a többség számára nem jelent semmit. Hasonló móka, mint a fentiek. Az eszközök közötti kommunikációt biztosítja. Számottevően kevesebbet fogyaszt, fordított arányosan kevesebb adatot tud továbbítani. Hatótávolsága nagyon kicsike, de mivel mesh (egyik nem elemes eszköz routerként a másikhoz csatlakozik) hálózatként épül fel, így a különböző eszközök jeltovábbítóként funkcionálnak. Azaz azért elég nagy területet tudnak lefedni. Ipari alkalmazásra nem igazán használható, otthonok okosítására lett kitalálva, relatív kevés eszköz csatlakoztatható egy hálóba (65000, ami valljuk be nem kevés, de ez sok csomópontból állva jöhet össze, csalóka, nem mennék bele). Ahhoz, hogy használni is ne csak nézegetni tudjuk, kell egy központi egység, átjáró.

Itt is a terület határozza meg, hogy mi az előnyösebb, de fő területe az elemről működő érzékelők (hőmérséklet, mozgás, ajtónyitás stb).

A legfontosabb, hogy szintén nagyon egyszerű a beállítása, kell a hub, egy szoftver és működik. Az iot világ szereti használni. Nyílt szabvány, olcsó. Vannak okoseszköz gyártók, akik e mellett tették le a voksukat (Aquara, Sonoff, Aeotec és sokan mások).

ZWAVE

Hát igen, a sor egyre csak folytatódik. A felhasználási terület itt is az IOT világa. De ez már egy szigorúbb szabvány, ami nagyobb garanciát ad az eszközök egymással való kompatibilitására. Drágább. Kicsit nagyobb a hatótávolsága, bár ez mindegy, úgyis meshként funkcionál. Persze neki is kell egy központi eszköz, illetve szoftver. Az előzőleg bemutatott zigbeevel nem kompatibilis. Viszont más rádiófrekvenciát használ, mint a többi szabvány, így mivel kevésbé leterhelt a háló, talán kevésbé hajlamos az interferenciára. Biztonságos.

INFRA

Nem kell bemutatni a legrégibb kommunikáció eszközeink között. Tudjuk előnyeit, megfogjuk a távirányítót és működik 😊 Viszont pontosan a vezérelni hivatott eszközre kell mutatnia a jelforrásnak, akadályok nélkül. Egyirányú (na azért erre is lenne ellenpélda, de maradnék a kijelentésnél). Biztonságról nem nagyon beszélhetünk. Mozifilmet sem ezen keresztül fogunk küldeni. De használjuk, mert mint minden megoldásnak, ennek is megvan a felhasználási területe. Valahol szerintem már rég nem optimális, de ugye a legyártott tízcsillió érzékelőt is fel kell használni valahol, hisz rettenetesen olcsó. Lásd a kazettás magnó esetét, amit úgy tíz éve még vígan építettek alapfelszereltségű autókba, szomorú. De pár speciális területet kivéve, ahol rádiójelek nem használhatók, úgyis kikopnak.

JEWELLER

Ez az Ajax (biztonságtechnikai cég) saját protokollja, nagy biztonságú megoldás, semmivel sem kompatibilis (majdnem). Rendkívül energiatakarékos, vagy 2000métert is áthidaló, kétirányú megoldás. Mindenféle titkosítással. Profi cucc, kiegészül egy nagyon biztonságos képátviteli protokollal (wings a neve és szintén vagy 2 km -ről tud adatot küldeni, fogadni)

ÖSSZEGZÉS

Nehéz minden kommunikációs megoldást ismertetni, csak a legelterjedtebb pár lehetőséget próbáltam szemléltetni, közérthetően. Remélem picit tudtam segíteni a tájékozódásban.